2013. december 20., péntek

Boldog karácsonyt!

A karácsonyi kísérletekre készült "karácsonyfánkkal" kívánok minden kedves olvasónak boldog, békés, szép karácsonyt és sikerekben és eredményekben gazdag új évet! :)

2013. november 18., hétfő

A Magyar Tudomány Ünnepe



Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán megrendezett ünnepi tudományos ülésre az MTA SZAB Székházába 2013. november 19-én (kedden) 14 órától!

A részletes program az alábbi linken található meg:

2013. október 28., hétfő

Levélöregedési konferencia Versailles-ban

Október 14-18. között a Jedlik Ányos Ösztöndíj támogatásával részt vehettem egy nemzetközi konferencián (6th European Workshop on Leaf Senescence) Versailles-ban, ahol a legkiválóbb nemzetközi előadók a legújabb eredményeiket mutatták be a növényi  autofágia, szeneszcencia, a levél szeneszcencia szabályozása, a proteolízis, a tápanyag remobilizáció, a stressz és szeneszcencia témaköreiben. Fantasztikus előadásokat hallhattunk, nagy élmény volt a téma legkiválóbb kutatóit élőben látni és hallani! A poszterünknél sok érdeklődővel is sikerült beszélgetni. Sokat tanultunk és új ötletekkel gazdagodtunk! ;) A konferencián közel 200 kutató vett részt. A konferencia helyszíne az INRA központjában volt. 

A konferencia honlapja itt található:
https://colloque.inra.fr/6th_workshop_on_leaf_senescence

Képek a konferenciáról:
 Az előadóterem.
 A poszterterem
 A kávészünet :)
 Gálavacsora a Versailles-i Kastéllyal szemben
Poszterbemutató

2013. október 27., vasárnap

Beszámoló a Kutatók Éjszakájáról

Idén ötödik alkalommal csatlakozott a Növénybiológiai Tanszék a Kutatók Éjszakája programsorozathoz, ahol színes és érdekes előadásokkal és kísérleti bemutatókkal vártuk az érdeklődőket. Ebben az évben több mint 100 fő vett részt a programjainkon! A KÉ 2013 rendezvényen, a Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasaként saját témánkat is bemutathattuk!
Az estéről további részleteket itt lehet olvasni:
http://www.u-szeged.hu/hirek/2013-szeptember/novenyi-hadviseles?objectParentFolderId=1191
Pár kép a rendezvényről:







2013. szeptember 20., péntek

Már csak egy hét és itt a KÉ!

Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt szeptember 27-én, 18 órától az SZTE Növénybiológiai Tanszék által szervezett programokra, előadásokra és kísérletes bemutatókra, melyet a Kutatók Éjszakája (KÉ) kapcsán szervezünk. Külön is felhívom a figyelmet a szalicilsav kapcsán tartott ismeretterjesztő előadásunkra, mely a hormon érdekes fiziológiai hatásait mutatja be a növényekben.

Az előadás címe: A szalicilsav- amitől csak a kórokozók feje fájhat


Részletek a központi honlapon és a Tanszék honlapján találhatóak:

2013. szeptember 6., péntek

Egy fantasztikus konferenciáról...

Augusztus 29-31. között több munkatársammal részt vehettünk a Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság VII. konferenciáján, ahol előadás formájában mutathattam be a Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíj időtartama alatt eddig végzett munkánk eredményeit.

A konferencia fantasztikus hangulatban telt, kiváló előadásokat hallhatunk és számos kérdést és tanácsot kaptunk. Sokat tanultam! Köszönöm az elismerést, a tanulságos és az inspiráló beszélgetéseket! Köszönöm a szervezőknek és a Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság vezetőségének, hogy bemutathattuk anyagunkat! Remélem a következő konferencián is részt vehetek majd!
Előadás közben
 

2013. augusztus 14., szerda

Gáz van!

A növényi sejthalálban indukálásában kitüntetett szereppel bír egy gáz halmazállapotú hormon, az etilén. Az etilén számos élettani folyamatot szabályoz a növényekben, köztük az átszellőztető alapszövet (aerenchyma) kialakulását, a termésérést, az öregedést (szeneszcencia) vagy a patogének által indukált sejthalált. 
A kutatásunkhoz kapcsolódóan már korábban kimutatták, hogy az etilén előanyaga az ACC (1-aminociklopropán-1-karbonsav) fokozza a szeneszcenciát a sóstressz alatt. Mások pedig azt mutatták ki, hogy a szalicilsav gátolja azt az enzimet (ACC oxidáz), ami felelős az ACC etilénné történő átalakulásáért. Kimutatták azt is, hogy az etilén indukálta szeneszcencia során megnő egyes cisztein proteáz gének kifejeződése és a proteáz aktivitás is.
Az etilénnek kitüntetett szerepe van tehát a sejthalál szabályozásában! Kérdés azonban, hogy ez a gáz halmazállapotú hormon hogyan szabályozza a só- és szalicilsav indukálta sejthalál során az élettani folyamatokat?

2013. július 22., hétfő

Rekord! Közel 200 kísérleti növényt nevelünk!

Nyáron sincs leállás. Közel 200 kísérleti növényt nevelünk a pályázatunkhoz a Növénybiológiai Tanszék növénynevelőjében! A paradicsomnövények ún. „hidropónikus kultúrában” nőnek kontrollált körülmények között. Ennek lényege, hogy a növények tápoldatban kapják a számukra optimális koncentrációjú makro- és mikroelemeket. A növényeket 6 hetes korukig neveljük, ekkor kapják majd meg a tápoldattal a kezelőoldatot és kezdjük el a méréseket.

2013. június 28., péntek

Lectori Salutem!


A mai napon elindítottam kutatói blogomat, melyben remélem írói tapasztalataim hiánya ellenére is sikerül érdekes és izgalmas betekintést nyújtani mindenki számára munkánkba, melyet a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj keretén belül végzünk az SZTE Növénybiológiai Tanszéken!
Az Ösztöndíj keretén belül a sóstressz és szalicilsav indukált programozott sejthalál folyamatát vizsgáljuk paradicsom növényekben.



(Jedlik Ányos szobra Szegeden)

Mi is az a programozott sejthalál?

A programozott sejthalál (PCD) az egyedfejlődés során bekövetkező olyan természetes folyamat, mely szerves része a növények fejlődésének és a mikrobiális kórokozókkal szembeni védekezésnek. A PCD sajátos fiziológiai változások sorozata, azonban mechanizmusa, biokémiai folyamatai és az indukáló faktorok jelátviteli komponensei növényekben kevésbé ismertek még.
A kutatás célja, hogy ezeket az ismereteinket gyarapítsuk a sóstressz és a növények védelmében szerepet játszó hormon, a szalicilsav kapcsán.

Hogyan kerülhetnek az eredmények felhasználásra?

A sóstressz és a kórokozók által indukált biotikus stressz hatására bekövetkező PCD fiziológiai-biokémiai- és molekuláris biológiai módszerekkel történő megismerése a termesztett növényekben rendkívüli tudományos és gazdasági jelentőséggel bír. Az alapkutatás során kapott eredmények a jövőben segíthetik a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését.

Izgalmas és fontos kihívások előtt állunk tehát! Remélem felkeltettem a tisztelt Olvasó érdeklődését és a jövőben velünk tart a felfedezések megtételében!


Köszönöm munkánkhoz nyújtott elismerését és támogatását a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíjnak! Köszönöm témavezetőmnek, munkacsoportunk tagjainak és az SZTE Növénybiológiai Tanszék munkatársainak minden segítségét és támogatását!